Itt vagyok egy hatalmas pláza tetőteraszán, hogy bemutassam a könyvem és én mégis legszívesebben elfutnék. Ezt azonban mégsem teszem, mert megfogadtam, hogy soha, de soha tbbé nem futamodok meg. Így, amikor a menedzserem az emelvényre szólít, én felmegyek és mesélni kezdek a könyvemről. Mesélés közben pörögni kezd a szemem előtt a történet, ami valaha az életem volt.
Egy december elsején kezdődött minden. Azon a napon lettem tizenhat éves és otthon vártam a szüleimre, hogy végre hazaérjenek. Folyton az órát lestem. Este nyolckor már nem bírtam tovább a várakozást és elindultam anyáék elé. Három utcányira a házunktól az úton rengetegmentőt és rendőrautót láttam. Ahogy közelebb értem a szüleim összetört autójának a látványa tárult elém. Kicsit még közelebb mentem, de bár ne tettem volna. A szüleim még mindig a kocsiban voltak, még nem tudták kiszedni őket.
Láttam, hogy a szélvédő tiszta vér.
Láttam, hogy az apukám nyaka furcsán ki van tekeredve.
Láttam anyukámat, akinek az ölében még mindig ott volt sértetlenül az a baba, amit szülinapomra kértem.
A szemem égették a könnyek és egy hang azt suttogta nekem: ,,A TE HIBÁD!!!". Nem bírtam közelebb menni, csak álltam és néztem a két legjobb embert a világon.
Egy rendőr észrevett és elindult felém, de én elfutottam. Nem akartam, hogy bárki a közelemben legyen, hogy beszélnem kelljen bárkivel is.
Addig futottam, amíg teljesen ki nem fulladtam. Mikor megálltam szétnéztem, de nem volt ismerős a környék, nem tudtam, hogy hol vagyok.Az utcán lévő egyik nőhöz mentem és megkérdeztem, hogy hol vagyok, mert eltévedtem. Ez volt a legnagyobb hiba, amit elkövettem. A nő hátborzongatóan elmosolyodott és intett valakinek. Egy rosszkinézetű férfi indult el felénk. Ismét el akartam futni, de a nő lefogott, majd amikor a férfi odaért hozzánk egy ütést éreztem a tarkómnál és minden elsötétült.
Magamhoz térveegy koszos lyukban találtam magam. A férfi amikor meglátta, hogy felébredtem odajött hozzám, elkezdte kigombolni a nadrágját és ...
Hetekig alig kaptam enni és legyengültem. Először ellenkeztem, küzdöttem, de az éheztetés, az állandó verés, a drogok és az alkohol megtörtek. Olyan lettem, mint egy baba. Azt csináltak velem, amit akartak.
Mivel a férfi túl szépnek talált ahhoz, hogy az utcán ,,dolgozzak", így nekem kellett a különböző üzletfeleit szórakoztatnom, kielégítenem.
Mikor kezdtem jól viselkedni, egyre kevesebb drogot és alkoholt kaptam. Iszonyat nehéz volt mert addigra már masszívan függő voltam. Nehezen viseltem a megvonást, utáltam magam és a tiszta pillanataimban hányni tudtam volna magamtól, mégis valami a lelkem mélyén kényszerített, hogy ne adjam fel, küzdjek tovább. Egy évbe telt, hogy kitisztuljak és amikor végre tiszta lettem, eldöntöttem, hogy amint lehet megszökök, nem leszek éjszakai pillangó többé. Mégsem tudtam otthagyni azt a nyomorult életet. Gyáva voltam, féltem, hogy egyedül maradok, ha elmegyek, így folytattam. Pénzt és bizonyítékokat gyűjtöttem össze, bár az eszem már nem remélte a szabadulást.
Az alvilágban egyre magasabbra kerültem, mert jól taktikáztam azzal, hogy kinek az ágyába fekszem bele. Amikor huszonöt éves lettem, egy Ben nevű drogbáró cicája voltam és elvitt, hogy egy vacsorával ünnepeljünk. Vacsora közben egy fiatal nő jöttoda az asztalunkhoz a kezében egy csecsemővel. Könyörgött Bennek, hogy legalább a babáról gondoskodjon, de Ben intett az egyik testőrének és az intés jelentése: Öld meg őket!
Könyörögni kezdtem Bennek, hogy ne tegye, kímélje meg őket, de hajthatatlan maradt. Utána már csak a babáért könyörögtem. Ő újra intetta testőrének, aki kirángatta az anyát a csecsemőjével együtt. Hallottam eldördülni a lövést és zokogni kezdtem.Láttam visszajönni azt a gyilkostés a kézében ott volt a baba és a babatáska is. Ben azt mondta:,, Tartsd távol tőlem ezt a vakarcsot, és tudd, hogy tartozol nekem. Mostantól bármit kérek megteszed." Bólintottam, most már nem csak az én életem függ a döntéseimtől, hanem egy picié is. Hazamentünk, a lakoszályomba vittem a babát és rendbe tettem. Miközben pelust cseréltem az is kiderült, hogy kislány. Imádnivaló mélykék szemekkel.
Két hónapig bírtam Ben undorító perverzségeit teljesíteni, de utána nem bírtam tovább. Elkéretszkedtem vásárolni. Ben kártyáját a szobámban hagytam, előkerestem a sajátomat és elraktam az összegyűjtött bizonyítékokat, iratokat a babatáskába. Mint mindig most is testőrök kísértek. Egy óriási plázába mentünk, ahol már ismertek. A kedvenc üzletem tulajdonosa már régen felajánlotta, hogy segít és most éltem is vele. Parókát adott rám, szemüveget és a hátsó kijáraton át kijuttatott.
Egyenesen a rendőrségre mentünk. Ott egy nyomozó azonnal az egyik kihallgatószobába kísért. Elsőnek kikötöttem, hogy az infóért cserébebüntetlenséget kapok és a babával együtt bevesznek minke a tanúvédelmi programba. Azt mondta, hogy előbb látnia kell a bizonyítékokat. Már a papírok tartalma is engedékennyé tette és miután két nappal később egy bíró és egy államügyész hozta a feltételeim teljesítésének bizonyítékait, beszélni kezdtem, ők pedig egy bekepcsolt diktafonnal hallgattak végig.
A per egy évig tartott, de végül a város összesnagymenő gengszterét elkapták és elítélték, a sok kis halról nem is szólva. A per után egy másik állambeli nagyvárosba költöztettek, új névvel és élettel.Most pedig itt vagyok.
Az egyik újságíró jelentkezett.
- Igen? - kérdztem.
- Miért írta meg a könyvet?
- A pszichológusom mondta, hogy próbáljak meg írni. Segített átgondolnom és megemésztenem az életemet.
- És miért jelentette meg?
- Azért, hogy ha valakinek szüksége lenne erőre és kitartásra meríthessen ebből a könyvből, hogy ne kövesse el az én hibáimat.
- Értem. Az utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy miért lett a címe ,, Tarka pillangó"?
- Azért, mert először, tizenhat éves koromig tiszta voltam, mondhatni fehér, maja éjjeli pillangó lettem csupa sötét színnel. Azután megjelent az életemben az angyalom, a kislányom és már nem fekete - fehérnek láttam magam és a világot, hanem láttam színeket. A pillangó szó pedig a szabadságomat jelképezi, amit a múltam elfogadásával kaptam.
Ezután elköszöntem és hazamentem. Otthon pedig a nyomozóm várt karjai közt az angyalommal. Boldog vagyok, teljes az életem és öt hónap múlva megszületik majd a második kislányom, hát kell ennél több?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése